A versenyek
Csütörtök délelőtt a csapatok egymás után teljesítették az akadálypályát, természetesen ezt is Total Car-ékkal egyszerre csináltuk. Ezt természetesen a Kabócák nyertek :)) (Persze, ha csak a Total Cart vesszük még figyelembe...)
Akárcsak a lövészetet, erről van is fénykép, és amint látjátok, kib****** messze van a céltábla. A legjobban Kati lőtt (5 golyóval 27 pont), utána Gabi bátyó következett, aki öt golyóval hat lukat ütött a céltáblán. De mint később kiderült, néha az Ildi besegített neki. Mellesleg Ildi lőtt egy 10-est is a saját tábláján, így érthető Gábor iránti nagylelkűsége. :)) Zsolt is egész jól lőtt, az egyik golyója eltalálta a céltáblájának a szélét...
Ezen a napon kezdtük meg a világsiker felé vezető rögös utat megjárni, ugyanis a délelőtt folyamán készített velünk a DunaTV egy riportot (júl. 29-én 9 előtt volt adásban).
Délután pluszpontokért meg lehetett volna mászni még egy nagy csúcsot, de valahogy nem lelkesedtünk érte. Így a csapatok nagyrészével együtt felültünk a vonatra, és elmentünk Badacsonyba. Sátor + pihi - nem tudom hogy csináltunk-e még valamit aznap.
Péntek délelőtt elindultunk az evezősversenyre, ez egy katonai üdülőnél lett volna, de a vizirendőrök a nagy szél miatt nem engedélyezték a versenyt. Ezért előrehozták a falmászást, minden csapatból egy ember mászhatott, tőlünk Zsolt ment fel valameddig. A délután leginkább szüttyőgéssel telt. Viszont este hatkor várt ránk egy 2,5 km-es futóverseny, mindenki teljesítette. Időközben megérkezett Kata egyik barátnője (...) Este beszereztünk egy másfélliteres szürkebarátot, aztán elmentünk bort kóstolni. Miután megiszogattunk mindent, visszajöttünk (már külön-külön, vagy ki tudja hogy) a táborhoz. Erre az estére külön koncertet szerveztek a túlélőknek, két kisebb együttes mellett felléptek Török Ádámék, ők pont akkor játszottak, amikor viszaértünk, nagyon jó volt. Majd utánuk következett Ferenczi György és a Herfli Davidson - fergeteges buli volt! Valamikor 1-2 között feküdtünk le, talán...
És eljött a szombat, reggel 7 körül ébresztő, nehéz volt, majd irány Révfülöp, átúszni a Balatont. 6-an vágtunk neki a csapatból, hárman még 2000 m elérése elött kiszálltunk, de Ildi, Gábor és Norbi átúszták! Napközben megjött Ildi barátja is - ő nem úszta át a Balatont :)
Jó tanács Gabi bátyó részéről: sose vágj bele Balcsiátúszásba, ha pisálnod kell (legalábbis ha nem tudsz vízbe pisilni; úszás közben ez amúgy is sokkal nehezebb). Ja, és a célnál persze tanulmányt lehetett volna írni arról, hogy lehet pár perc alatt egy tucat Nutellás kenyeret lenyomni, méghozzá úgy, hogy a Nutellát mind az arcodra kened...
Este Fábry Sándor tartott egy humorestet, amibe több-kevesebb sikerrel a túlélőket is bevonta, nem is volt olyan rossz. Lefekvés, alvás, vasárnap ébredés, pakolás. Szép lassan telt a délelőtt, Gáborék az egyik Total Caros lánnyal kitetováltatták magukat, egész jól sikerültek a rajzok, valószínűleg a Ferire pingált valamiből lesz majd egyszer Kabóca-címer. Dél után kezdődött az eredményhirdetés, persze előtte a tűző napon meg kellett hallgatni egy katonazenekar koncertjét, valószínűleg ez volt az utolsó teljesítendő feladat, szóval az eredmények:
25 csapat indult, 20 teljesítette (a 19. egy srác egyedül), mi értük el a 18. helyezést.